Miért nem giccs egy keresztény ajándék? A forma és a tartalom aránya

Egy fiók mélyén sokunknál ott lapul egy ilyen tárgy. Egy csillogó angyalka, egy feliratos kép, amit valaki szeretettel adott, és amit soha nem tettünk ki. Nem a hit miatt maradt a fiókban. Valami nem stimmelt rajta, csak nehéz lett volna megmondani, mi.

Amikor elkezdtük tervezni az első tárgyainkat, ez a kérdés újra és újra visszatért. Sokáig azt hittük, ízlés dolga. Ma azt gondoljuk, hogy nem az: a giccsnek szerkezete van, és ha az ember megérti, el is tudja kerülni.

Mit jelent pontosan a giccs?

A szó német eredetű. A Kitsch a hagyomány szerint a 19. század második felében, a müncheni műkereskedésekben bukkant fel, az olcsó, gyorsan eladható képekre mondták. Az eredete vitatott: egyesek egy „sarat kaparni”, „mázolni” jelentésű nyelvjárási igéhez kötik, mások az angol sketch (vázlat) elferdítésének tartják.

A legélesebben talán az osztrák író, Hermann Broch fogalmazott: szerinte a giccs nem egyszerűen rossz művészet, hanem olyan, amely nem „jól”, hanem „szépen” akar dolgozni. Vagyis nem az igazat keresi, hanem a hatást. Ezért lehet egy egyszerű fakereszt méltóságteljes, és ezért lehet egy aranyozott, világító, zenélő változat kellemetlen. Nem a hit mértéke különbözik, hanem az arány.

A giccs akkor születik, amikor a forma hangosabb, mint a tartalom.

Mi a különbség a kegytárgy és a keresztény ajándék között?

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a kegytárgy az egyéni vallásosság áhítatát elősegítő dolog: kereszt, feszület, szentkép, szobor, rózsafüzér, skapuláré. Ezeket az ember többnyire magánál tartja, imádsághoz használja. A lexikon azt is hangsúlyozza, hogy a kegytárgy nem amulett: nem a tárgynak tulajdonítunk erőt.

A keresztény ajándék tágabb ennél. Lehet kegytárgy, de lehet egy könyv, egy kép, egy ehető apróság is, amely a hit egy gondolatát viszi tovább. Ilyenkor a mérce is más: nem az a kérdés, mennyire „szent” a tárgy, hanem hogy méltó-e ahhoz, amit hordoz.

Lehet egy keresztény ajándék túlságosan visszafogott is?

Igen, és erről kevesebbet beszélünk. Amikor valaki annyira fél a giccstől, hogy minden tartalmat lecsiszol a tárgyról, a végeredmény szép, minimalista, semleges – és semmit nem mond. Ez a fajta óvatosság éppolyan üres, mint a hivalkodás, csak halkabb.

Azt látjuk, hogy a keresztény ajándéknál ma ez a gyakoribb tévedés. Annyira nem akarunk kegytárgyat adni, hogy a végén egy szép, de jelentés nélküli dizájntárgy marad a kezünkben. Pedig aki keresztény ajándékot ad, éppen azt szeretné, hogy valami átjusson.

Milyen egy ízléses, modern keresztény ajándék?

Azt a keskeny sávot keressük a kettő között, ahol a tárgy tisztelettel fordul a hagyomány felé, de természetesen illeszkedik egy mai otthonba. Nem meglepő, hogy az egyház is hasonlóan gondolkodik: a II. vatikáni zsinat a szent művészetről írva azt kérte, hogy „inkább a nemes szépségre, mint az üres pompára törekedjenek”.

A gyakorlatban ez néhány döntést jelent. Kevés elem: egy jel, nem öt. Visszafogott szín: mélykék, elefántcsont, egy vonalnyi arany. Valódi anyag: ami annak látszik, ami. És üzenet, ami nem azonnal látszik. A GALAMBOM doboznál például a dobozban egy szaténszalag rejtőzik; csak ha kihúzzák, válik láthatóvá egy keresztény szent egyetlen gondolata. Huszonnégyféle üzenetünk van, magyarul és angolul, a mézeskalács pedig a budakeszi Milimári Sütiműhelyben készül, kézzel.

Ez az utolsó szempont nekünk a legfontosabb. Ami rögtön kiabál, azt rögtön meg is unjuk. Ami megvárja, hogy odaforduljunk, az sokkal tovább marad velünk. Ugyanezt a csendes jelenlétet kerestük, amikor az asztali áldásról írtunk.

Hogyan döntsük el, hogy egy tárgy giccses-e?

Ha bizonytalan egy tárgyban, tegye fel magának a kérdést: ki tudnám tenni a nappaliba úgy, hogy ne kelljen megmagyaráznom? Ha igen, valószínűleg jó. Ha nem, az nem feltétlenül a hit miatt van, hanem mert a tárgy többet ígér, mint amennyit megtart.

Egy második kérdés is segít: mi marad, ha elvesszük róla a díszítést? Egy jó tárgyból ilyenkor is marad valami – egy forma, egy mondat, egy gesztus. A giccsből szinte semmi.

Milyen alkalomra illik keresztény ajándék?

Leginkább azokra, ahol a hit amúgy is jelen van: keresztelőre, elsőáldozásra, bérmálásra, esküvőre, de egy névnapra vagy karácsonyra is. Ilyenkor senki nem várja, hogy semleges legyen az ajándék; azt viszont igen, hogy ne legyen kínos kitenni. Hiszünk abban, hogy a tárgyak, amelyekkel körbevesszük magunkat, formálják a lelkünket is. Ezért fontos nekünk a finom forma és az igényes anyag – nem esztétikai luxusból, hanem mert egy tárgy akkor tud elkísérni a hétköznapokban, ha nem fárasztó ránézni.

Gyakori kérdések

Honnan ered a giccs szó?

A német Kitsch szóból, amely a 19. század második felében a müncheni műkereskedésekben terjedt el az olcsó, gyorsan eladható képekre. Pontos eredete vitatott: egyesek egy sárkaparást, mázolást jelentő nyelvjárási igéhez, mások az angol sketch (vázlat) szóhoz kötik.

Mi számít kegytárgynak?

A Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint az egyéni vallásosság áhítatát elősegítő dolog, például kereszt, feszület, szentkép, szobor, rózsafüzér vagy skapuláré. A kegytárgy nem amulett: nem a tárgynak tulajdonítunk erőt, hanem az imádságot segíti.

Lehet modern egy keresztény ajándék?

Igen. A modern itt nem a hagyomány elhagyását jelenti, hanem a letisztult formát: kevés elemet, visszafogott színt, valódi anyagot. Egy ilyen tárgy ugyanúgy hordozhat imát vagy egy szent gondolatát, csak nem harsányan.

Adhatunk keresztény ajándékot olyannak, aki nem hívő?

Igen, ha a tárgy nem kér tőle hitvallást. Egy szép mondat, egy jó minőségű, ehető apróság vagy egy letisztult kép mindenkinek szólhat. Érdemes olyat választani, ami üzenetében őszinte, formájában pedig tapintatos.

Miért rejtett az üzenet a GALAMBOM dobozban?

Mert azt gondoljuk, hogy ami rögtön kiabál, azt rögtön meg is unjuk. A dobozban egy szaténszalag rejtőzik, és csak kihúzva válik láthatóvá rajta egy keresztény szent egyetlen gondolata. Huszonnégyféle üzenet van, magyarul és angolul.

Mit kezdjünk egy giccsesnek érzett kegytárgy ajándékkal?

Érdemes először a szándékot látni mögötte: aki adta, többnyire szeretetből adta. Ha nem illik az otthonába, tegye olyan helyre, ahol személyesen használja, például az imasarokba, vagy adja tovább valakinek, akinek örömet szerez. Megáldott tárgy esetén a plébánián is szívesen tanácsot adnak.